• Isten hozta
    Isten hozta

    Isten hozta

    Az én városom, Dunaszerdahely helytörténeti portálon!

    2012. június 22-én indult helytörténeti portálunk célja egyértelmű: sajátos választ akarunk adni a körülöttünk élő emberek számára, hogy mit jelent magyarságunk, mit jelent a gyökerekhez való kötődés, az identitásnak ezek a szálai hogyan is határozzák meg a mi magunk, de főképp gyermekeink jövőbeli életét, boldogulását. Múlt nélkül nincsen jövő, szokták mondani. Mi ezt a múltat akarjuk a kedves szöfröző előtt feltárni, megmutatni. Jelként felemelni...

    Elolvasom a legújabb bejegyzéseket!

     

  • Várjuk a segítségét!
    Várjuk a segítségét!

    Várjuk a segítséget!

    Dunaszerdahely emlékeit kutatjuk!

    Sajnos mindig kevesen vagyunk, és hogy jó munkát, mindenki számára értékeset hozzunk létre, ahhoz az Ön segítségére is szükségünk van. Keressük Szerdahely még ma is fellelhető emlékeit - képeket, képeslapokat, dokumentumokat, régi újságokat (pl. Csallóközi Lapok, Csallóközi Hírlap), tárgyi emlékeket stb. Ha tud, vagy szeretne segíteni, kattintson a lenti gombra!

    Igen, segítek!

     

  • Ön mire emlékszik?
    Ön mire emlékszik?

    Ossza meg emlékeit!

    Ön mire emlékszik? Írja meg nekünk!

    Sokan visszaemlékeznek még a régi városra, az egykor itt élt emberekre. Az emlékek elő-előbukkannak. Írja meg nekünk ezeket, még ha csak pár sorban, gondolatfoszlányban is. Segítse így is a munkánkat!

    Szeretnék pár sort küldeni

     

  • Küldjön hírt, programajánlót!
    Küldjön hírt, programajánlót!

    Küldjön hírt, programajánlót!

    Írjuk meg együtt a közös szerdahelyi eseménynaptárt!

    Sokszor kellemetlen, hogy nem tudunk egymás rendezvényeiről, programjairól. S milyen jó lenne, ha mindezt végre egy helyen tudnánk megnézni.

    A jobb oldalsávban található eseménynaptárral ez lenne a célunk. Azonban hogy minél színesebb és gazdagabb legyen ez a programajánlat, bizony szükségünk van arra is, hogy minél többen elküldjék programajánlókukat!

    Hírt,  eseményajánlót küldök!

     

Dunaszerdahely történelmi blogja | Korok, gondolatok

Ipolyi Arnold templomleírása

„Duna-Szerdahely (Pozsony várm.). 53 Okiratilag, úgy látszik, először 1283-ban említve (Jerney, Magy. Nyelv­kincs. 129.); (itt téved Ipolyi - NA megj.) határozottabban mint régóta népesített hely 1341-ben nevezve (Cod. Dipl. VIII. 4. 482 és IX. 5. 315.), midőn már e hely lelkészét is megemlítve találjuk: Presbyter Ecclesiae S. Georgii de Szerdahely. Sz. Györgynek szentelt ezen temploma tehát már régóta létezhetett.

A pázmányi Jegyzékben is e szerint mint régi plébánia előjön (Péterffynél i. h. 271.), hasonlóan az 1390-diki okírat plébániái közt megjelenik (Cod. Dipl. X. 8. 314.). A jelenlegi kath. plébániai egyház azonban valószínűleg csak a XV. század vége felé, sőt részben talán a XVI. században késő-gót idomban épült. A gót idomra mutat még, három oldalúlag záródó szentélyén kívül, nyolczoldalú gula toronytetőzete, négy szélén a hasonló alakú kisebb négy tornyocskával körülvéve. Külső támfalai is többszörös tagozással a rézsutos tetőzettel alakítván. A torony alatti csarnokban, mely egy­szer­s­mind a templom kapuzata előcsarnokául szolgál, szinte még eredeti kereszt csúcsívezetét megtartotta, melynek kereszthevederei (Kreuzgurten) erőteljes tagozattal képezett horonyos és hengeres gerinczeket mutatnak. Hasonlón látható még tornya eredeti csúcsívű ablakaiban egyszerűbb, ízletesen és erőteljesen alakított hármaslevelű s egyéb díszművezet (Masswerk).
A többi részeiben két hajóju egyháza és szentélye egészen átalakíttatott; nagyobb részt újabb félkörívezet képezi boltozatát, s ezzel egyszersmind egykori oszloptámai helyébe áloszlopvonalak (Lisenen) alkalmaztattak. Csak a mellék oldalhajó, mely a csütörtöki egyház harmadik oldalhajójához hasonlón alakíttatott, tartá meg részben egyszerű nyomott csúcsívű keresztboltozatát; míg ezen boltozat egy másik holdja (Gewölbjoch), hosszában és széltében egymást átmetsző gerinczezetből (der Breite und Lange nach sich durchschneidenden oder kreuzenden Querrippen, vagy Longitudinal- rippen) áll, csürlőded alakokat (Rautenform) képezve. De ezek nem csak mint szervezetlen, és csupán mint úgy nevezett díszgerinczek (Zierrippen) alkalmaztattak, hanem tekintve jelentéktelen tagozásukat (Gliederung, Profilirung), csupán után­zásnak mutatkoznak.
Máskép ezen mel­lékhajó is, mint már érintem, hasonlón aránytalanúl alakíttatott, mint a fönebb tárgyalt csötörtöki; kivéve még is, hogy az által szorosabb összefüggésbe helyeztetett az egyház egész testével, miszerint alsó felén az egyház homlokzatáig, a felső részen pedig a szentélynek zárfaláig fölfut; mely utóbbi része jelenben, vagy talán már eredetileg is közfal által a többi hajótól elválasztva sekrestyévé alakíttatott. S ezen tekintetben hasonlóbb ismét az alább látandó nagymagyari egyház szinte arányosabban alakított mellékhajójához.
Egyébkint itt is ezen oldalhajónak aránytalanabb s a rendes alakítástól eltérő alkalmazása, szinte azzal magyaráztatik: hogy, mint Csötörtökön, úgy itt is, a reformatio idejében kivált új vallásfelekezet a régi egyház oldalához épített magának imaházat, mely azután később, midőn az egyház is birtokába esett, vagy midőn azt a katholikusok visszafoglalták, közfala lerontása által az egyházzal összekapcsoltatott; hol a lerontott fal helyén most támfalak és válívek képezik az összeköttetést, majd nem egészen hasonlón a látott csötörtökihöz.
Ezen vélemény a hajó keletkeztéről itt épen oly kevéssé fogadható el mint ott. Az ok ugyanaz; s itt is épen ellenkezőleg föltehető, hogy a reformatio által kivált közönség a két hajós templom egyik részét közfallal osztá el, mely akkor ismét eltávolíttatott, midőn az egyik község kizárólagos birtokába jutott. E mellett szól még itt a világos építészeti okokon kívül, az ezen mellékhajó nyugati falcsucsába (Giebel) vésett és félig meddig még szabad szemmel is kivehető fölirat, mely 1518 évszámot mutat. Ez tehát valószínűleg azon év volna, melyben az egyház ezen legkésőbbi része elkészülhetett; akkor pedig a reformatio hazánkban még el nem terjedt. Ugyan ezen mellékhajó tetőpárkányzata (Dachgesims) alatt, épen a két végső oldaltám fölött két kőfaragvány látható. Mind a kettő hosszú szakálu és lefüggő hajú férfiút ábrázolva, mint a ki lehajlott fővel s emelt vállakkal valamit föntart; ámbár most misem nehézkedik fölűlről rajok.
Kétségtelenül még az egyház egykori kőfaragvány díszítményéből maradt föl a két töredék, minők nélkül ritkán szűkölködött a legegyszerűbb falusi gót egyház is (a két hajóju s tetemesebb alakításu szerdahelyi pedig nyilván már a kitűnőbbek közé tartozott), de melyek nagyobb része, úgy is leginkább kitéve lévén a romlásnak, részint az idő viszontagsága, részint az újítások által elenyészett; s a hol még valamely faragvány dombormű fönmaradt, szinte a vakolat és mészkéreg alatt lappang többnyire. Lehet hogy itt hasonló faragványok közvetítek az oldaltámokat a párkányzattal, vagy hogy párkányzati díszművek voltak; legvalószínűbb, hogy talán vízvezetékek részletei (Wasserspeier), minők a gót egyházakon közönségesen kőfaragványokkal képeztettek. Az alak máskép Atyaisten ismeretes régibb typikai ábrázolására mutatna. Kevésbbé vélném bennök az építőmester vagy épen az alapító ábrázolását, minek a helyezet s állás nem igen felel meg; ámbár egyébkint ismeretes, hogy az egyházak külsején az utóbbiak szobrai is gyakran alkalmaztattak.”

Képek beküldése | Képeslapok, dokumentumok feltöltése

Várjuk digitálisan és személyesen is az egykori képeket, képeslapokat, újságokat, emlékeket. Ide kattintva vagy online beküldheti azokat, vagy elérhetőségeinken kapcsolatba léphetünk!

Fórumozz! | Keress minket a közösségi hálón!

Az én városom, Dunaszerdahely elérhető a közösségi oldalakon is. Ha kérdése, észrevétele, ötlete, hozzászólása van, ott megteheti. Ide kattintva elérhet bennünket!

Az én városom | Helytörténeti verseny

Dunaszerdahely Város Önkormányzata várostörténeti versenyt hirdet az alap- és középiskolák, valamint az óvodások számára. Érdemes lesz bekapcsolódni!

Híres eleink mondták | Idézetek városunk jeles elődeitől...

Két szegényház számára hagyok huszezer forintot (...) és ekként a családom által megjelölt alkalmas helyen szegényház építtessék. Ugyanott szegények a család által vétessenek fel és amint az más szegényeknél is szokás, ruháztassanak és vagy naponként bizonyos összeg szabassék ki nekik, vagy élelmeztessenek.”

(Kondé Miklós püspök)

Feliratkozás hírlevélre | Hogy mindenről időben értesülj!

Küldj üzenetet! | Kérdezz bátran

Hány szeme van egy embernek? (Számmal írva!)
E-mail
Tárgy
Üzenet
You are here: Home Blog Épületek - egykor, ma Ipolyi Arnold templomleírása