• Isten hozta
    Isten hozta

    Isten hozta

    Az én városom, Dunaszerdahely helytörténeti portálon!

    2012. június 22-én indult helytörténeti portálunk célja egyértelmű: sajátos választ akarunk adni a körülöttünk élő emberek számára, hogy mit jelent magyarságunk, mit jelent a gyökerekhez való kötődés, az identitásnak ezek a szálai hogyan is határozzák meg a mi magunk, de főképp gyermekeink jövőbeli életét, boldogulását. Múlt nélkül nincsen jövő, szokták mondani. Mi ezt a múltat akarjuk a kedves szöfröző előtt feltárni, megmutatni. Jelként felemelni...

    Elolvasom a legújabb bejegyzéseket!

     

  • Várjuk a segítségét!
    Várjuk a segítségét!

    Várjuk a segítséget!

    Dunaszerdahely emlékeit kutatjuk!

    Sajnos mindig kevesen vagyunk, és hogy jó munkát, mindenki számára értékeset hozzunk létre, ahhoz az Ön segítségére is szükségünk van. Keressük Szerdahely még ma is fellelhető emlékeit - képeket, képeslapokat, dokumentumokat, régi újságokat (pl. Csallóközi Lapok, Csallóközi Hírlap), tárgyi emlékeket stb. Ha tud, vagy szeretne segíteni, kattintson a lenti gombra!

    Igen, segítek!

     

  • Ön mire emlékszik?
    Ön mire emlékszik?

    Ossza meg emlékeit!

    Ön mire emlékszik? Írja meg nekünk!

    Sokan visszaemlékeznek még a régi városra, az egykor itt élt emberekre. Az emlékek elő-előbukkannak. Írja meg nekünk ezeket, még ha csak pár sorban, gondolatfoszlányban is. Segítse így is a munkánkat!

    Szeretnék pár sort küldeni

     

  • Küldjön hírt, programajánlót!
    Küldjön hírt, programajánlót!

    Küldjön hírt, programajánlót!

    Írjuk meg együtt a közös szerdahelyi eseménynaptárt!

    Sokszor kellemetlen, hogy nem tudunk egymás rendezvényeiről, programjairól. S milyen jó lenne, ha mindezt végre egy helyen tudnánk megnézni.

    A jobb oldalsávban található eseménynaptárral ez lenne a célunk. Azonban hogy minél színesebb és gazdagabb legyen ez a programajánlat, bizony szükségünk van arra is, hogy minél többen elküldjék programajánlókukat!

    Hírt,  eseményajánlót küldök!

     

Dunaszerdahely történelmi blogja | Korok, gondolatok

A Dunaszerdahelyi Katholikus Legényegylet

Dunaszerdahely, illetve a Csallóköz egyik legismertebb egylete, tevékeny társadalmi szervezete alighanem a Dunaszerdahelyi Katholikus Legényegylet volt. 124 évvel ezelőtt, 1890-ben Szeiff Kálmán helyi iparos kezdeményezésére a szerdahelyi fiatalság az akkoriban bontakozó, Adolf Kolping német katolikus pap alapította egyleti mozgalom, a katolikus legényegylet létrehozását határozta el.
„48 ifjú aláírásával egy jegyzéket vettem, kik a dunaszerdahelyi kath. legényegylet felállítását óhajtották, és ennek megalakítására csekély személyemet kérték fel. Én e bizalmas kérést szives készséggel fogadtam” – írja az eseményről Haskó esperes. Az ipari tanuló ifjúság helyzetén segíteni kívánó egylet ötven rendes és száz pártoló tag részvételével kezdte meg működését.
Alapszabályukat az 1886-ban alapított Somorjai Katolikus Legényegylet alapszabályának mintájára állították össze, fő célul „az iparos segédek körében az erőteljes vallási és polgári érzület, és életnek fejlesztése és ápolása, hogy ekként egy derék és tisztességes iparos segédtestületté képeztessenek, s ezen czélját az egylet nyilvános előadások, vallási és egyéb szükséges és hasznos ismeretekbeni oktatás, kölcsönös segély, ének, alkalmas iratoknak olvasása, társalgás, épületes példaadás, a kötelességeknek kath. keresztényhez illőteljesítése által reméli előmozdítani és elérni.” Az egylet elöljárókból, s tagokból állt: elnök, alelnök, tanítók, jegyző, pénztárnok, könyvtárnok, dékán és rendezők irányították a szervezeti életet. A védnökség pedig Dunaszerdahely„azon lelkes polgáraiból áll, kik az egylet érdekeit kitelhetőleg előmozdítani iparkodnak”. A legényegylet díszelnöke Haskó József, elnöke Hébenstreit Ferenc káplán,  jegyzője Bartossik István segédjegyző lett, pénztárosa Goldschmid István, dékánja Szeiff Lajos, további alapító tagjai pedig többek között Szeiff Kálmán, Horváth Ferenc, Horváth István, Huszárovics József, Jakviczky Ferenc, Járes Károly, Kapronczai István, Katona Kálmán, Kálmán József, Bolcsházi Lajos, Erényi György, Erényi Géza, Goldschmid Mátyás, Havas Ferenc, Hebenstreit Ferenc, Kovács Béla, Molnár Lőrinc, Oberhoffer Ignác, Petényi Béla, Pertovics Lajos, Petrovics Gáspár, Pirk János, Spáller Ignác, Dr. Somogyi Bálint, Schlemmer József, Schwartz András, Venczell József, Affel István, Baji Lénárd, Czibak Antal, Csomor József, Dobler Károly, Berecz István, Egyenes Kálmán, Érsek, Gáspár, Fikész Ferenc, Hevler Ferenc, Holló György, Holocsi Ferenc, Kertész Gyula, Kollár János, Koszorús Illés, Kuzsilek Miklós, Kremmer János, Kriha Antal, Kubik István, Kuzma József, László Ernő, Mayer Géza, Mayer István, Maskát Mór, Matus Gábor, Mattyasovszky Gyula, Melchner József, Melchner Mihály, Mészáros Lajos, Nádlik Antal, Ollé Péter, Pálffy Antal, Pápay József, Precha András, Rajkovicz Vince, Schiller Antal, Schwarcz István, Schwarcz József, Szabó József, Szabó Lajos, Szeiff Árpád, Szeiff Mihály, Szeiff Miklós, Szarka Géza, Szelle József, Széher Zsigmond, Tóth János és Varga István stb. voltak. Az egyesület működésének első húsz évében (1890–1914 között) rendkívül hatékonyan fogta össze az iparos fiatalokat, akik számára rendszeres előadásokat, színdarabokat, kabaréesteket adtak elő, szüreti bálokat tartottak (előbb a Kupera, majd a Tükör vendéglőben), énekkart működtettek (1900–1914 között), s lényegében egyik legerősebb támaszai lettek a helyi „vallásos erkölcsi, kulturális, népművelődési és társadalmi életnek.” A legényegylet indulásakor a Paulovics-féle nemesszegi házban munkálkodott, rendes tagságának száma első éveiben változó volt: 1892-ben 67, 1893-ban 76, 1894-ben 42, 1895-ben 55, 1896-ban 44, 1897-ben 37, 1898-ban 29, 1899-ben 41, 1900-ban 61, 1901-ben 58 főt tett ki. Elnökei ekkor Ozorai János (1895), Székács László, Bartal Szilárd, Méhes Károly (1896), Répás József (1897), Deák Antal (1899) és Gáspáry Gyula káplán (1900–1914) voltak.
1913-ban a Petényi Ádám-féle házban találjuk székhelyüket, ahonnan 1914-ben a Csillag utcai Kertész Gyula-féle házba költöznek. 1914-ben többek között még Babirák Lászlót, Bucher Sándort, Dohnalik Józsefet, Fekete Istvánt, Fekete Jánost, Fekete Mihályt, Gyeszáth Ignácot, Hájos Jánost, Kocsis Jánost, Kokos Istvánt, Kotrba Bélát, Kotrba Pált, Lauterbach Mihályt, Mayer Jánost, Mayer Mihályt, Marsolczky Györgyöt, Nagy Jánost, Patassy Albertet, Pavlik Istvánt, Perczell Jánost, Petényi Imrét, Petrovics Gyulát, Soós Imrét és Soós Lajost találjuk az egyletben. Az 1. világháborús események teljességgel szétzilálták nemcsak az egyletet, de vagyonát is, jelentős könyvtára a háború alatt megsemmisült, tagjai közül Lauterbach Mihály, Kokos István és Mayer Mihály a harctéren halt hősi halált.
Az egylet újraéledésére csak 1928-ban – az 1. világháborút követő tízéves hallgatás után – került sor, Markwarth plébános kezdeményezésére (aki annak egyben díszelnöke volt), Cseri István káplán és Garay István elnökletével. A legényegylet alelnöke Kardos Kálmán, titkára Román László, igazgatója dr. Bartossik György, pénztárosa Soós György, háznagya Széher Vilmos, dékánjai Pavlik István és Perczell János, választmányi tagjai pedig Anda Pál, Bauer János, Morva Imre, Kuzsilek Ferenc, Petrovics Gyula, Schill Géza, Soós Ignác és ifj. Srenker Lajos lettek. 1936-ra sikerült csak saját egyleti házat szerezniük, addig a Keresztény Menház két helyiségét használhatták. 1931–45 között a következő elnökei voltak: Mészáros F. József káplán és Garay István, valamint Janovits Ödön és Garay István, tagjaik között pedig több új, a korszakban ismert névvel is találkozunk: dr. Szeiff Géza, Szimhart Lajos, id. és ifj. Tölgyessy Lajos, Dobler Kálmán, Tükör Endre, Swantzer Gusztáv, dr. Uhlovics Vendel, Vésey Géza, Hartmann József stb. A legényegylet életszakaszának e második, tizenhét évében tevékenyen folytatta az elődök munkáját mind a kultúra (gazdag könyvtárt hoztak létre, Csillag utcai székházukban billiárdterem volt stb.), mind a vallás vonalán – egészen 1945-ös megszűnésükig.

Pókateleki Kondé Miklós püspökről

Régiónk sok jeles elődjének alakját az elmúlt időkig zavaros homály fedte. Ha tudtak róla, esetleg annyit, hol született, mire vitte, s miért érdemes rá emlékezni. Pár tőmondatban emlékezett meg csupán „felgyorsult” korunk sajnos olyan nagyszerű emberekről is, akiket bizony egy Csallóközi Pantheonban kellene viszontlátnunk, s iskoláikban kellene nevüket, hírüket öregbíteni.
Sorozatunkon belül ezért elindítunk egy a Csallóköz jeles személyiségeit bemutató összeállítást, amelyet bártan ajánlunk az iskolák figyelmébe is. Elsőként Pókateleki Kondé Miklós egykori nagyváradi püspököt életét lássuk!

1732-ben az egyik legrégibb csallóközi nemesi család sarjaként a Szerdahely melletti Kétszer-Újfalun született – a mai dunaszerdahelyi Bacsák utca egy már nem létező házában, apja Kondé Gáspár volt.
Családjáról annyit mindenképp érdemes megjegyezni, hogy a Csallóközben már az 1300-as évektől komoly birtokokkal rendelkező ősi nemesi famíliáról van szó. Őseik a Pókateleki Szomor vagy Zomor család volt, a későbbi Pókateleki Fekete és Kondé család megalapítói.
Miklós iskoláit a pozsonyi jezsuitáknál kezdte, Csobanczi József „nevelése és gondviselése alatt”, majd 1749–56-ban Nagyszombatban, a „kis Papok Nevelés Házában” bölcseletet és teológiát végzett. Innen előbb Somorjára került káplánnak, majd 1757-ben Csütörtökre, onnan pedig 1758-ban Felbárra kapott plébánosi kinevezést.
Egyházi pályája gyorsan ívelt: 1765-től szepesi kanonoki tisztséget kapott, s egyben a bécsi Pazmaneum rektora volt. Nemsokára esztergomi kanonok, 1777-ben honti, rá három esztendőre sasvári főesperes, illetve a királyi ítélőtábla főpapja lett. 1791-ben pedig már belgrádi püspöknek szentelték fel, s egyben az esztergomi érsek segédpüspöke volt.
1795-ben, a hétszemélyes tábla ítélethozatala után ő zárta ki az egyházi rendből a magyar jakobinusok vezetőjét, Martinovics Ignácot. 1799-ben káptalani helytartó és a hétszemélyes tábla ülnöke, akit 1800. december 22-én nagyváradi püspökké szenteltek, amely tisztségét 1802-ben bekövetkezett haláláig viselte.
A Martinovics-perben betöltött szerepe miatt későbbi megítélése eléggé pejoratív lett, ami nem is csoda, hiszen Kazinczy Fogságom naplója című kötetében borús képet festett Kondéról: „Martinovics beszédét a bírák félbeszakították, s a templomba vitték (…) Az ő gyűlölt ellensége Kondé titularis, később váradi püspök várt rá. Kondé a bírák felé fordult: Átadom tehát nektek, bírák, ezt az embert, aki összeesküdött a haza ellen. – Nem igaz, nem a haza, hanem a király ellen! – kiáltá Martinovics képzelhetetlen hatalommal.”  
Pókateleki Kondé Miklós egyéb cselekedetei azonban éppen komoly szociális érzékenységéről és kultúraszeretetéről tesznek tanúbizonyságot. Így emlékezik meg róla például 1804-ben az a Kovachich Márton György is, akinek a magyar állam- és jogtörténeti forráskutatást köszönhetjük: „Mert midőn Bécsben tartózkodtam (…), Pókateleki Kondé Miklós vett a pártfogásába, ugy annyira, hogy ama nehéz időben a költséges városban az ő segélyével és jótéteményével éltem. (…) (Kondé) bölcs és nyájas modora miatt mindig kedvelt volt mindenki előtt, állásáról (munkáiról) soha meg nem feledkezett, és tudott önmagán uralkodni, az egyházi fegyelmet a legnagyobb buzgósággal pontosan megtartani törekedett. Úgy hogy benne, mint hajdan a nagy Barkócziban (Barkóczy Ferenc egri püspök – a szerző megj.), még az irigység sem talált hibát, mert ezt is megnyerte a maga részire. Azok, akik (pedig) az öreg, megtört főpapot a szószékről gyakran hallották prédikálni, azt mondják, hogy lelkipásztori kötelmét jámborul végezte.”
Nagyváradi püspökként Kondé Miklós támogatta a női nevelést pártfogoló Orsolya szüzeket, a betegek számára pedig „ágyakat alapított” az ottani irgalmasok kórházában. Az idősek sorsát is komoly figyelemmel kísérte: a nagyváradi öregek menhelyének jövőjét „biztositani kivánta, s azért a püspökség kertje szomszédjában házat építtetett, hagyván tőkéül 7000 ftot, melyhez Vurum püspök 5000 fttal járult.”
Nagyváradi beiktatása után a várostól a nagytemplomig saját költségén kőutat készíttetett (Via Kondeiana), berendezte a püspökséget, új könyvtárat állíttatott fel, s ő maga is vizitált plébániáin. Tisztelet övezte: ahogyan írják, „boldog és áldott emlékezetű” volt.
Rokonsága és szülőföldje sorsát is figyelemmel követte. Végrendeletében jelentős összeget hagyott az unokahúga, Bacsák Franciska alapította újfalusi ispotály (kórház) támogatására, illetve ugyancsak végrendeletében alapította meg a szerdahelyi Kondé-féle családi ösztöndíjat és szegényalapítványt. „Két szegényház számára hagyok huszezer forintot (...) és ekként a családom által megjelölt alkalmas helyen szegényház építtessék. Ugyanott szegények a család által vétessenek fel és amint az más szegényeknél is szokás, ruháztassanak és vagy naponként bizonyos összeg szabassék ki nekik, vagy élelmeztessenek (...)” – rendelkezett végakaratában. Családi alapítványa pedig, amely a Kondé család legjobban tanuló ifjait támogatta, egészen 1953-ig, állami megszűntetéséig folyamatosan létezett.

Te is gyere el a II. Dunaszerdahelyi Kastélyfesztiválra!

Tavaly első ízben került megrendezésre a Dunaszerdahelyi Kastélyfesztivál, egy egész napos összművészeti kultúrkavalkád, mellyel a Historium Kiadó és rendezvényiroda ünnepelte második születésnapját. Részben a tavalyi rendezvény nagy sikere, részben a Historium harmadik születésnapja okán a szervezők úgy döntöttek, idén háromnaposra duzzasztják ezt a színes fesztivált.

A II. Dunaszerdahelyi Kastélyfesztivál tehát 2014. augusztus 29-30-31-én, azaz pénteken, szombaton és vasárnap várja a vendégeket a Vermes-villa udvarán és termeiben. A pénteki és a vasárnapi napra a belépő 2-2 euró, a szombati fő napra pedig 4 euró lesz – ám 5 euróért bárki teljes hétvégés, mindhárom napra érvényes jegyet válthat magának.

És hogy mit kínál idén a Dunaszerdahelyi Kastélyfesztivál? Többek között irodalmi és utcazenei pavilont, szombaton mesekuckót és kézműves sarkat. Az érdeklődők kereken húsz színpadi program közül válogathatnak, melyek a következőképp oszlanak meg: három irodalmi előadás, négy verseny (gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt), gyermekfoglalkozások, nyolc koncert, a szombati nap fő attrakciójaként pedig a Sárkányos Szövetség Lovagjainak nehézpáncélos lovagi tornája! Állandó programnak és látványosságnak ígérkeznek a következők: ínycsiklandozó frissensültek, csapolt italok, házi borok, kézműves sajtok, ugrálóvár, színes kézműves kirakodóvásár (bőrdíszműves, fafaragó, díszkovács, szappanfaragó) és a Kortárs Magyar Galéria aktuális kiállításának megtekintése.

Alább olvasható a részletes program:

1. nap: péntek (2014. augusztus 29.) - napi jegy: 2 EUR
12:00 – Kapunyitás
16:00 – A Nagyabonyi Citerazenekar fellépése
17:00 – Az Aranymetszés verséneklő duó koncertje
18:00 – Beszélgetés Benkő László regényíróval
19:00 – A J&M duó akusztikus pop-rock koncertje

2. nap: szombat (2014. augusztus 30.) - napi jegy: 4 EUR
10:00 – Kapunyitás
Programok bent, a mesekuckóban:
15:00 – Pilicke meséi (Póda Erzsébet írónővel)
16:00 – Kézműves foglalkozás gyerekeknek
Programok kint, az udvaron:
15:00 – Nevezés a délutáni versenyekre
15:15 – Sörivó verseny (18 éven felülieknek)
15:30 – Kofolaivó bajnokság
15:45 – Kolbászevő verseny
16:00 – Beszélgetés Fonyódi Tibor (Harrison Fawcett) regény- és forgatókönyvíróval
17:00 – A Sárkányos Szövetség Lovagjainak előadása: középkori viselet- és fegyverbemutató, hosszúkardvívás, nehézpáncélos lovagi torna, ütőkard-vívás a közönség tagjaival
Kis esti utcazene:
18:00 – Farkas Melinda (verséneklő)
18:30 – Foglár Gábor (verséneklő)
19:00 – Mojo Risin’ (blues n’ roll)

3. nap: vasárnap (2014. augusztus 31.) - napi jegy: 2 EUR
10:00 – Kapunyitás
14:30 – Társasjáték-vetélkedő az épületben
15:00 – Bálint Károly és Huszár László tekerőlant-koncertje
15:45 – A Bicskás zenekar népzenei koncertje
16:30 – Beszélgetés Bán Mór regényíróval
17:30 – A társasjáték-vetélkedő eredményhirdetése, díjak átadása
18:00 – A II. Dunaszerdahelyi Kastélyfesztivál kiértékelése, zárás

Állandó programok: ínycsiklandozó frissensültek, csapolt italok, házi borok, kézműves sajtok, ugrálóvár, színes kirakodóvásár, irodalmi sátor, a Kortárs Magyar Galéria aktuális kiállításának megtekintése…

Napi jegy:
pénteken 2 euró
szombaton 4 euró
vasárnap 2 euró
Háromnapos jegy: 5 euró
 

Meghívó - Szent György-napok

Április 23–27., Dunaszerdahely
A város alapításának, védőszentjének, egyesítésének és jeles személyiségeinek városi ünnepnapja


 
 


Program:
2014. április 23. (szerda):
– 18.00 – Az én városom, Dunaszerdahely – várostörténeti kiállítás (Vermes-villa)

2014. április 24. (csütörtök):
– délelőtt – az alapiskolákban rövid megemlékezés a város alapításának, védőszentjének, egyesítésének és jeles személyiségeinek ünnepnapján
– 16.00 – Imaóra nemzeti szentjeinkkel (Szent György-templom)
– 16.30 – Ünnepi főpapi szentmise a Szent György-templomban. Főcelebráns: Orosch János nagyszombati érsek
– 18.00 – Főpapi körmenet Sikabonyba
– 18.30 – Harangszentelés a sikabonyi Mindenszentek-templomban

2014. április 25. (péntek):
– 10.00–13.00 – Az én városom, Dunaszerdahely c. várostörténeti verseny döntője az iskolák csapatai számára a Vermes-villában
– 18.30 – Ünnepi emlékest Dunaszerdahely egyesítésének 160. évfordulója alkalmából a Városi Művelődési Központ színháztermében

2014. április 26. (szombat):
– 10.00 – Lovagavatás a Szent György-templomban
– 9.00–13.00 – Gulyásfőző verseny (szabadidőpark)
– 10.00–14.00 – Városi sportnap (szabadidőpark)
– 10.00–20.00 – Szent György-búcsú – vásári forgatag, kirakodóvásár, kézművesek – óvodák, iskolák fellépése
– 19.00 – Szent György bál
– 19.00 – I. Sikabonyi búcsúi bál

2014. április 27. (vasárnap):
– 11.00 – Ünnepi búcsúi szentmise Dunaszerdahely város lakóiért

Főszervezők:
Dunaszerdahely város, Római katolikus egyház, Csallóköz-Szerdahelyi Kaszinó 1860 Városvédő Egylet

Társszervezők:
Biró Márton Polgári Társulás, Csallóközi Múzeum, Fény Polgári Társulás, Kortárs Magyar Galéria, Nemzetközi Szent György Lovagrend Szlovákiai Priorátusa, Pázmaneum Társulás, Sikabony Polgári Társulás, Városi művelődési központ
 

160 éve egyesült Duna-Szerdahely



A település történetének egyik legfontosabb fordulópontja minden bizonnyal az abszolutizmus idején történt, amikor is 1854-ben közigazgatási egységgé vonták össze Előtejedet, Nemesszeget, Újfalut és Szerdahely mezővárost, Duna-Szerdahely néven.
A (lényegében az abszolutista hatalom által) egyesített község élére ekkor közös városbíró került, akinek a tisztségét az állam által kijelölt biztos látta el. Az 1850-es évek végéig ezért természetesen nemigen beszélhetünk még igazi önkormányzatiságról, az csak az 1860-as évek elejétől tapasztalható. 1861-ben a közös képviselőtestület ülésén már Prileszky István járási főbíró nevét olvassuk, aki egyben a város főbírója volt, illetve látjuk, hogy bontakozóban van az önkormányzatiság, hiszen „a zsibbasztó kényszer alatt behozott községi intézményeink ezutáni alakulása hozatott szóba”, írják. A képviselőtestület az ülésen meg is erősíti az 1854-es egyesítést: „Az eddigi községi kapcsolat Szerdahely mezőváros, Nemes-Szeg, Elő-Tejed, és Újfalu helységek között ezentúlon is fennmarad.” Az egyesült településen „minden városrészben és így összesen 4 Hadnagy választassék az illető városrész lakósai által, kik a város birajával egyetértésben minden ügyekben intézkedni fognak, kivévén az összes község nagyobb, és köz elhatározást megkívánó ügyeiben.” Melléjük két esküdtet is jelöltek, valamint az egyesített „város községi pénztár kezelésére egy külön Elöljáró választatik”. Emellett ezen az 1861. január 30-ai ülésen még jegyzőt, a közszolgálatra pedig egy hajdút, két éjjeliőrt (ezek egyike mint kisbíró is szolgál), valamint Elő-Tejed részére egy tizedest fogadtak. Jó krónikásként írjuk meg neveiket is: a városbíró 1861-ben Mihalcsek István, a négy hadnagy (bíró) Csiba István (Szerdahely), Szeif Antal (Újfalu), Petényi Ádám (Nemesszeg, s ő lett a községi pénztárnok is egyben), Ládi Mihály (Elő-Tejed) lett. Továbbá „megszegödtettek” Berecz Ignácz városi hajdúnak, Patasi József első, Antal István másod éjjeliőrnek, illetve megválasztották a város jegyzőjét is, Mészáros Lázár személyében.
 

Bíró Szabolcs új könyvének bemutatója

 

A kötetről bővebben!

 

Képek beküldése | Képeslapok, dokumentumok feltöltése

Várjuk digitálisan és személyesen is az egykori képeket, képeslapokat, újságokat, emlékeket. Ide kattintva vagy online beküldheti azokat, vagy elérhetőségeinken kapcsolatba léphetünk!

Fórumozz! | Keress minket a közösségi hálón!

Az én városom, Dunaszerdahely elérhető a közösségi oldalakon is. Ha kérdése, észrevétele, ötlete, hozzászólása van, ott megteheti. Ide kattintva elérhet bennünket!

Az én városom | Helytörténeti verseny

Dunaszerdahely Város Önkormányzata várostörténeti versenyt hirdet az alap- és középiskolák, valamint az óvodások számára. Érdemes lesz bekapcsolódni!

Híres eleink mondták | Idézetek városunk jeles elődeitől...

Két szegényház számára hagyok huszezer forintot (...) és ekként a családom által megjelölt alkalmas helyen szegényház építtessék. Ugyanott szegények a család által vétessenek fel és amint az más szegényeknél is szokás, ruháztassanak és vagy naponként bizonyos összeg szabassék ki nekik, vagy élelmeztessenek.”

(Kondé Miklós püspök)

Feliratkozás hírlevélre | Hogy mindenről időben értesülj!

Küldj üzenetet! | Kérdezz bátran

Hány szeme van egy embernek? (Számmal írva!)
E-mail
Tárgy
Üzenet
You are here: Home Blog